Bordói lé – kissé olcsóbban
Átdolgozott változat
A tavaly nyáron készült Mivel permetezzünk? című oldalamon nagy elismeréssel szóltam a gyári készítésű bordói lé áldásairól. Hát bizony, bánom, hogy megdícsértem! A minősége ugyan nem(?) változott, de az árát piszkosul felnyomták! Ami tavaly (2008-ban) még 950 Ft volt, annak ma (09.10.22.) literjét 2070 Ft-ért vesztegetik az olcsóbbnak tűnő szakboltokban. (Megjegyzem: pár éve még 450 Ft-ért is meg tudtam ugyanezt venni...)
Szegény ember vízzel főz, és a saját feleségével hál. – tartja a régi közmondás. Nos, ha ezt a löttyöt régen házilag keverték, hát én is megpróbáltam, így bátran ajánlom minden hobbikertésznek.
Miért kell a rézgálichoz meszet adni? A rézgálic (CuSO4• 5H2O) vizes oldata savas kémhatású, ezáltal a növényeket perzseli. Az oltott mésszel Ca(OH)2 ezt egyrészt közömbösítjük, másrészt egy olyan rézvegyületet kapunk - Cu(OH)2 -, amely vízben még oldódik, tehát PERMETEZHETZŐ. Ezért nem lehet sem trisóval - Na3PO4 -, egyéb bázikus anyaggal közömbösíteni, mert így egy vízoldhatatlan trutyit ("csapadékot") kapunk. Ritkábban mosószódával - Na2CO3 - közömbösítik, ez az oldat Burgundi lé néven ismeretes. |
Az ilyen módon létrehozott permetlé kiválóan alkalmas szőlő és őszibarackfák őszi, tavaszi lemosó permetezéséhez, valamint a többi gyümölcsfák tavaszi lemosásához. Vegetációs időszakban (leveles állapotban) alkalmas uborka, paprika, paradicsom, szőlő baktériumos- és gombabetegségek ellen – lisztharmat kivételével! – megelőzés céljából.
10 liter 1 %-os bordói lé helyes elkészítési módjához kellene 100 g tiszta kristályos rézgálic. Nos, a probléma mindjárt itt kezdődik: Aki már látott életében (gyermekkorában...?) igazi rézgálicot, az tudja: a most forgalomba kerülő halványkék, vagy főleg a zöldes darált förmedvények az eredetinek távoli rokonai! Egy tanácsom volna csupán: a zöldes-szürkés színű – tehát vas-szulfátot tartalmazó – termékek vásárlását lehetőleg mellőzzük!
|
|
Valódi rézgálic kristály |
Ezt is így hívják... |
Tehát a 100 g ... anyagot feloldjuk az oldat felét kitevő 5 l vízben. (És persze műanyag kannában, mivel az oldat más fémekkel reakcióba lép!) A mésztejet 75 – 100 g mészhidrátból állítom elő szintén 5 l víz folyamatos hozzáadásával.
"Rezesbanda a meszesgödörbe!" – tartja a mondás, azaz a rézgálic oldatot öntjük a mészhez, és nem fordítva! Akkor jó a bordói levünk, ha a kémhatása közömbös, vagy gyengén lúgos. Igen ám, de ezt hogy tudjuk meg? Ha valaki indikátor papír után érdeklődne szaküzletben, igen megnyúlna az álla az árától, és egyből rájön: Többe kerül a leves, mint a hús! Van azonban egy olcsóbbnak tűnő ötletem:
Gyógyszertárban (sajnos újabban már receptre) kapható fenolftalein tabletta! Ez eredetileg hashajtó, de szolgálhat indikátorként is: Egy (vagy inkább fél) tablettát 10 – 20 ml meszes vízben feloldunk, ettől lilás-vörösre színeződik. Ebből az oldatból keverés közben időnként belecsöpögtetünk a készülő lébe. Amikor az "indikátorunk" halványul, akkor éri el a semleges kémhatást.
Előadódhat azért némi probléma: Az ily módon elkészített löttyről nem minden permetezőgép veszi tudomásul, hogy permetlé! A benne óhatatlanul jelenlevő apró szilárd karbonátkiválások néha eltömhetik a szórófejet. Ez akkor is előfordulhat, amikor a gépnek két szűrője is próbál helytállni. Megoldás azonban erre is akad:
– A jámbor türelemmel rendelkezők előszűrő gyanánt egy leamortizált - de tiszta - lepedő darabbal elejét vehetik ennek a malőrnek.
– Akik híján vannak eme keresztényi erénnyel, azoknak bátran ajánlom szeretett oldalbordájuk (anyósuk) megunt, de nem repedt nejlon-harisnyanadrágját...
Felhasznált forrásmunka (Ubrizsy professzor úrtól):
http://www.fuszerkert.hu/?lang=hu&page=kerdes&var1=21