Szőlőskertem rettegett betegségei: az Esca és az Eutypás kordonelhalás!

A címben szereplő jelző korántsem a költői túlzás eszköze! Némi növényvédelmi ismeretekkel rendelkezvén, az olyan rontások ellen, mint peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenész, az elmúlt 15-20 évben rutinból – többnyire – sikerrel védekeztem. A fenti betegségek viszont amellett hogy próbára tették eddigi tudásomat, borzalmas pusztítást végzett tőkéim között, mire egyáltalán rájöttem, mivel is állok szemben.

A bevezetőben utaltam rá, súlyosságuk abban mutatkozik meg, hogy:
– Nem csupán a fürtöt, levelet, hanem az egész növényt károsítják
– A betegség tünetei könnyen összetéveszthetők más kórképekkel.

Sokan  – sokáig magam is – az Eutypás kordonelhalást is az Esca betegséggel azonosították. A különbség nem sok, veszélyességük azonos. A kórokozó jelen esetben az Eutypa lata nevű gomba. Az Esca kórokozójának egyesek Stereum hirsutum, mások a Phaeomoniella chlamydospora nevű gombákat teszik felelőssé. (...bár nem hinném, hogy ez egy jámbor szőlősgazda szemszögéből kardinális különbség lenne!)  A legjellemzőbb tünet az utóbbinál az, hogy a tőketörzsben sötét szövethalál mutatkozik a bélszövetből kiindulva. Ez keresztmetszetében fekete határoló vonalat mutat fehéres, szivacsos középső résszel. Ha ilyen vagy ehhez hasonló tüneteket metszéskor nem találunk, akkor még nagy baj nem lehet!

Másodlagos tünete az ún.  tigriscsíkos (fehérszőlő fajtákban) a világos illetve (kékszőlő esetén) a vöröses foltok megjelenése, majd a száradás miatti korai levélhullás.

Az Eutypás kordonelhalás tünetei hasonlóak. Néhány különbség azért akad:
– A tünetek gyakran csak a tőke egy részén jelennek meg: Két meghagyott szálvessző közül az egyik nem- vagy gyengén hajt
– Elhalt részeket a látni a törzs hosszában, vagy a karokon (amelyeket néha egészséges szövetek vesznek körül)
Ezeket a tüneteket leginkább tavasszal lehet észrevenni.

Amikor hajtásnövekedés idején ilyen képeket láttam néhány tőkémen, régebben még fagykárra, szőlőlevélatka kártételére, továbbá vírusfertőzésre gyanakodtam kordonelhalás helyett:


Beteg tőkék
 
 

Beteg tőketörzsek
 
 

Csakhogy:
– A fagyott vessző rendszerint ki se hajt! Ha pedig kihajt, zömök, egészséges hajtásokat hoz, mint a mellékelt képek mutatják:

– Szőlőlevélatka kártétele esetén az ízközök rövidek, de a hajtás itt is normál vastag. A leveleken alig mutatkozik színeltérés, mint például ezeken a képeken!

Védekezés:

"Térdre, imához!" Egyszerűen nincs biztos gombaölő szer ezek leküzdésére! Az eutypás kordonelhalásra állítólag hatásosak a Topsin-Metil hatóanygú készítmények, de beteg növényeim erről ez ideig nem vettek tudomást.

Megelőzés

Ezek egyébként Dr Vörös Géza barátom tanácsai (az egyéni megjegyzéseimmel):

Ha már baj van:

...és amivel én kísérletezgetem:

– Mivel a tőketörzs is beteg, az oltás felett gyakran kihajt néhány alvórügy. A gyanús tőkéknél egy vesszőt hagyok minél lentebbről kinőni, majd ősszel az új vessző felett kíméletlenül levágom és elégetem a régi törzset. A vágott felületet fagéllel, vagy Bordói lé + Kén FW hígítatlan szuszpenziójával kenem le. Udvaromban megsemmisítek minden korhadó faanyagot. A réztartalmú permetezésekből az akácoszlopok is megkapják a magukét.

A drasztikus kezelés következménye Egy évvel később:
Lehet, hogy én győztem?
Ez bizony ártatlanul lett kivágva! Ez viszont nem!

A tavaszi metszést követő lemosó permetezést szintén réz + kén tartalmú szerek valamelyikével (Vegesol eReS, Olajos rézkén, Bordóilé + Kén FW) végzem.

Tapasztalataim azt mutatják ...,

..hogy a szakönyvekkel ellentétben nem a "ceruza vastagságú", hanem az ennél vékonyabb (6 - 8 mm vastag) szálvesszők jóval életképesebek, sőt termékenyebbek. Ezen túlmenően a tavalyi hónaljhajtásokon sokkal jobb a hajtásnövekedés. Itt viszont a későbbi metszéseknél kell vigyázni, nehogy felnyurguljon a tőke.

Ettől a vesszőtől idén
nem sok jót várhatok
Ettől viszont annál inkább!
A kétféle vessző egy képen

Fotók: Szijj F.

Tanulságosnak találom EZT AZ OLDALT! Szerzője részletezi:
– a pusztulást kiváltó okokat,
– feltünteti a különböző fajták pusztulásra való fogékonyságát.