Őszibarack metszése - már ahogy én csinálom

Pihent agyú tudósok régebben azt tartották, hogy a Bibliában szereplő tudás fájának tiltott gyümölcse nem az alma volt. Nem az alma, ...hanem - őszibarack! Jól belegondolok, igazuk lehet. Ha feltételezzük, hogy a bibliai édenkert helye az ókori "termékeny félhold" területén (Mezopotámia - Perzsia - Egyiptom) lehetett, akkor a laikus is elvetné az alma ötletét, hiszen klímája úgyszólván alkalmatlan az alma számára. Ellenben a történelem kezdete óta itt élnek az egyébként Kínából származó a Persica fajok, az őszibarack (Persica vulgaris) ősei.

Ez a növény viszont nemcsak ízletes gyümölcsét hozta magával a messzi Perzsiából, hanem hő- és főleg napfényigényét is. Azért metsszük ún. katlankoronára, hogy lombozata szellős legyen, és a napfényt a lehető legjobban hasznosítsa.

Katlankorona lényege: A fát úgy neveljük, hogy rövid törzsmagasságon (80-100 cm) 3-4 oldalsó ágat – vezérágat – hagyunk. A fölötte levő függőleges hajtást – sudarat – egész fiatal korában eltávolítjuk. Évek folyamám törekszünk rá, hogy a vezérágak ne nyurguljanak, ne kopaszodjanak föl.

 

Példák a tavaszi metszéshez

Én évente kétszer metszem ezeket a fákat! Az első metszést nevezhetjük hajtásválogatásnak. Mivel a növény fagyérzékeny, ezért arra törekszünk, hogy ágai minél jobban beérjenek a téli nyugalmi állapot beköszöntése előtt. Ez nem sokkal a termés betakarítása után történik. Gyakran július közepétől már elkezdem, és októberben végzek az utolsó fával.

  1. Először a "katlant" pucolom ki. Irgalmatlanul eltávolítok minden befelé növő ágat.
  2. Majd a külső részt veszem kezelésbe. Minden olyan ágat, ágcsoportot levágok (ha kell, fűrész segítségével), ami a korona felnyurgulását idézné elő.
  3. Még ezután is lesz mit vágni! Most távolítom el az elhalt, beteg, mézgásodott hajtásokat. Az egymást keresztező vesszők egyikét-másikát ezután tüntetem el.
  4. "Tovább is van, mondjam még?" A megmaradt egészséges (egy éves) vesszők mindegyikének felét-harmadát visszavágom. Ezzel állítom be a korona végleges (?) formáját. A megmetszett ágvéget, csonkot fabalzsammal lekenem.

Október vége felé, amikor a minimum hőmérséklet 8 Cº alá süllyed, a fákat tafrinás levélfodrosodás ellen lepermetezem (még leveles állapotban!) 0,5 %-os Tribázikus rézszulfát hatóanyagú (Cuproxat, Bordói lé Nano, Bordói lé Neo) gombaölő szerrel. Nem kell aggódni, nem perzsel! Legalább is nálam a levelek még hetekig rajta maradnak, legfeljebb a színük lesz sötétebb zöld. Ezt a permetezést enyhébb telek fagymentes napján és/vagy kora tavasszal megismétlem.

Kivételek!

– Akad néhány igen erős növekedésű fajta (Ford, Champion), amely hatalmas koronát nevel – legnagyobb megütközésünk ellenére is. Óvatosabb metszéssel tartsuk tiszteletben eme fajtatulajdonságot!

– Sok kertben (nálam is!) található magról kelt elvadult őszibarack, amelynek gyümölcse valóban ősszel érik, és az íze kellemesen kesernyés. Koronájának egész más a habitusa (alakja, formája), ezért ezt sem szabad erősen metszeni! A katlan formát sem igazán tűri meg, bár a sudarát én azért ki szoktam kapni. (A permetezést persze ez sem ússza meg...)

Tavasszal már nem sok dolgunk lesz: Pirosbimbós állapot előtt szemügyre vesszük az állományt: Megnézzük, történt-e fagykár, mennyi termőrügy fejlődött ki a hajtásokon. Kissé bonyolítja a helyzetet, hogy néhány fajta a termővessző végén, más a tőhöz közel, megint más középtájt hozza a virágokat. Kármentes tél után egy tavaszi metszéssel a rügyek felét, kétharmadát hagyom meg. Nem kell félni! Minél kevesebb a termőrügy, annál finomabb és nagyobb lesz a gyümölcs – ha Isten és az időjárás is úgy akarja.

Őszibarackfa nyárvégi metszés előtt ...és metszés után

Ugyanaz a fa egy évvel később:

metszés előtt metszés után

További példák 2009 nyarán:

metszés előtt:
metszés után: