Pihent agyú tudósok régebben azt tartották, hogy a Bibliában szereplő tudás fájának tiltott gyümölcse nem az alma volt. Nem az alma, ...hanem - őszibarack! Jól belegondolok, igazuk lehet. Ha feltételezzük, hogy a bibliai édenkert helye az ókori "termékeny félhold" területén (Mezopotámia - Perzsia - Egyiptom) lehetett, akkor a laikus is elvetné az alma ötletét, hiszen klímája úgyszólván alkalmatlan az alma számára. Ellenben a történelem kezdete óta itt élnek az egyébként Kínából származó a Persica fajok, az őszibarack (Persica vulgaris) ősei.
Ez a növény viszont nemcsak ízletes gyümölcsét hozta magával a messzi Perzsiából, hanem hő- és főleg napfényigényét is. Azért metsszük ún. katlankoronára, hogy lombozata szellős legyen, és a napfényt a lehető legjobban hasznosítsa.
Katlankorona lényege: A fát úgy neveljük, hogy rövid törzsmagasságon (80-100 cm) 3-4 oldalsó ágat – vezérágat – hagyunk. A fölötte levő függőleges hajtást – sudarat – egész fiatal korában eltávolítjuk. Évek folyamám törekszünk rá, hogy a vezérágak ne nyurguljanak, ne kopaszodjanak föl. |
Példák a tavaszi metszéshez
Én évente kétszer metszem ezeket a fákat! Az első metszést nevezhetjük hajtásválogatásnak. Mivel a növény fagyérzékeny, ezért arra törekszünk, hogy ágai minél jobban beérjenek a téli nyugalmi állapot beköszöntése előtt. Ez nem sokkal a termés betakarítása után történik. Gyakran július közepétől már elkezdem, és októberben végzek az utolsó fával.
Október vége felé, amikor a minimum hőmérséklet 8 Cº alá süllyed, a fákat tafrinás levélfodrosodás ellen lepermetezem (még leveles állapotban!) 0,5 %-os Tribázikus rézszulfát hatóanyagú (Cuproxat, Bordói lé Nano, Bordói lé Neo) gombaölő szerrel. Nem kell aggódni, nem perzsel! Legalább is nálam a levelek még hetekig rajta maradnak, legfeljebb a színük lesz sötétebb zöld. Ezt a permetezést enyhébb telek fagymentes napján és/vagy kora tavasszal megismétlem.
Kivételek!
– Akad néhány igen erős növekedésű fajta (Ford, Champion), amely hatalmas koronát nevel – legnagyobb megütközésünk ellenére is. Óvatosabb metszéssel tartsuk tiszteletben eme fajtatulajdonságot!
– Sok kertben (nálam is!) található magról kelt elvadult őszibarack, amelynek gyümölcse valóban ősszel érik, és az íze kellemesen kesernyés. Koronájának egész más a habitusa (alakja, formája), ezért ezt sem szabad erősen metszeni! A katlan formát sem igazán tűri meg, bár a sudarát én azért ki szoktam kapni. (A permetezést persze ez sem ússza meg...)
Tavasszal már nem sok dolgunk lesz: Pirosbimbós állapot előtt szemügyre vesszük az állományt: Megnézzük, történt-e fagykár, mennyi termőrügy fejlődött ki a hajtásokon. Kissé bonyolítja a helyzetet, hogy néhány fajta a termővessző végén, más a tőhöz közel, megint más középtájt hozza a virágokat. Kármentes tél után egy tavaszi metszéssel a rügyek felét, kétharmadát hagyom meg. Nem kell félni! Minél kevesebb a termőrügy, annál finomabb és nagyobb lesz a gyümölcs – ha Isten és az időjárás is úgy akarja.
Őszibarackfa nyárvégi metszés előtt | ...és metszés után |
Ugyanaz a fa egy évvel később:
metszés előtt | metszés után |
További példák 2009 nyarán:
metszés előtt: |
metszés után: |