Mivel permetezzünk?

Közvetlen ismerőseim sokan kérdezik tőlem, egykori növényvédőstől, hogy van-e biztos tippem erre vagy arra a betegségre, kártevőre. Zsigerből nyomom a pontos választ: NINCS!
Ez nem vicc. A védekezés hatékonysága nem elsősorban a növényvédő szerek hatóanyagaitól függ (persze attól is!), hanem az agrotechnikától, és a vegyszeres védekezés IDŐPONTJÁTÓL! Sok kártevő, kórokozó szinte azonnali beavatkozást igényel.

A fenti cím tehát helyesen így hangozna:

MIKOR, HOGYAN, mivel permetezzünk?

Annak, aki pl. több mint 40 km-re lakik a szőlőjétől, gyümölcsösétől, egyetlen tanácsom van csupán: ADJA EL! (Ha csak nem a leggorombább direkttermő fajtákkal rendelkezik...) Az éppen aktuális időjárás pedig alaposan keresztül húzhatja a legjobb szakember számításait is!

Sokan dicsérik a mostanság divatos stobilurin-típusú (Pl.: Discus D, Eclair, Folicur, Quadris, stb) gombaölő szereket. Nincs vita, tényleg jók! És jó drágák. Évente háromnál többször viszont nem tanácsos használni őket, így a kiskert tulajdonosoknak a legkisebb kiszerelésű csomagolást sem igen érdemes megvenni. Vádoljanak konzervativizmussal a nagyokosok, én akkor is a réz és a kén tartalmú gombaölő készítmények (pl.: a kénes bordói lé) híve vagyok. Nemcsak azért, mert olcsók, (bocs: már nem azok!) nemcsak azért, mert környezetkímélők, hanem mint kontakt szereket előszeretettel kombinálom a szisztémikus (felszívódó) szerekkel. Megfelelő szakértelemmel párosítva valóban jók, megbízhatók!


Rovarölő szert (inszekticidet) szőlőben ritkán használok. Eddig (hála Istennek!) ritkán volt rá szükség. Almában, körtében szilvában molykártevők, levéltetvek, cseresznyében a cseresznyelegyek ellen sajnos elkerülhetetlenek.
Atkaölő szerrel (Flumite 200, Omite 30 W) esetenként védekezek. Ennek a szercsoportnak kivételes technológiája van: Míg az összes többi permetezés (vegetációs időben) kora reggel vagy napnyugtakor ajánlott, ezt tűző napsütésben (de nem forróságban) célszerű kijuttatni! Ezek a szerek ugyanis hőmérséklet hatására gázosodnak, így fejtik ki hatásukat.
Burgonyabogár ellen csávázott vetőgumót használok. Kerül, amibe kerül, megéri: Nálam évek óta alig van belőlük, a szomszédok kertjeiben pedig a gyakori permetezések ellenére is mindig magas a túljelentkezés ezekből a dögökből.

Bizonyára feltűnt, hogy igen kevés konkrét példát hoztam fel vegyszeres védekezésre. Nem véletlen! Egyrészt nem sokfélét használok magam sem. Másrészt én sem hasra ütés után döntöm el, mit veszek. A 30 éve végzett tanulmányim ebben az esetben gyakorlatilag teljesen elavultak. Viszont évente kiadják a NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉS TERMÉSNÖVELŐ ANYAGOK jegyzékét. Ha nem is évente, azért gyakran megveszem, és ez az egyik legfontosabb kézikönyvem. Ezt kiegészítendő, rendszeresen elolvasom az interneten leközölt aktuális oldalakat is.

Három dologra hadd hívjam fel a hobbikertészek figyelmét!

1.   A növényvédő szerek túlnyomó többsége a gyártás után csupán 2 – 3 évig használható! Amikor vásárolunk, az ár mellett kiszerelés dátumát (a gyártás idejét gyakran fel sem tüntetik...) feltétlenül meg kell nézni! A szert akkor érdemes megvenni, ha biztosak vagyunk benne, hogy a felhasználhatósági időn belül valóban fel tudjuk használni az adott mennyiséget!

2.   Nedvesítő, tapadásfokozó szer (pl.: NONIT) használata: Jelentősen megöveli a permetlé hatékonyságát, mivel 3.   A jó permetezést én egy megelőző hadműveleti csapáshoz hasonlítanám: amit nem szabad se elkapkodni, sem későn bevetni. Általában egy permetezéssel juttatok ki rovarölő szerből, gombaölő szerből, levéltrágyából álló KOKTÉLT. Az időzítés alapja a kórokozó elleni védekezés időpontja. (A rovarok rajzása elhúzódhat, a gombás fertőzés egy nap alatt megtörténhet.) Különösen az őszibarack tafrinája, a meggy moníliája, a szőlő peronoszpórája ellen fontos az időben történő közbelépés! Mivel mindegyik párás-csapadékos időben fertőz, ezek ellen a védekezést 4 - 24 órával a várható eső előtt (jobb híján eső után, ha már felszáradt) szoktam végrehajtani!

Epilógus helyett egy idevágó Keszthelyről hozott aforizma:

„A diáknak mindent tudnia kell.
A tanársegédnek azt kell tudnia, hogy egy témának hol kell utána nézni.
A professzornak azt kell tudnia: hol található a tanársegéd.”

 

A kézikönyvem