Elnézést kérek az olvasótól, de a korrektség megköveteli a pontosítást: védekezési kísérletekről lesz itt szó! Közvetlen környezetemben rengeteg ismerős, szomszéd életét keseríti meg ez a hazánkba nemrég betelepült rusnya puhatestű. Igen, róla van szó, amely ráadásul két fajt (Arion lusitanicus, A. rufus) is alkot. Kártételük azonos, morfológiájukban alig van különbség. Hogy mi közük van a gyomirtáshoz, remélem, a cikk végén az is kiderül...

Nem ismertetem sem az alaktanukat, sem a kártételüket! Aki látta már „áldásos” tevékenységüket, az úgyis tudja, aki nem ismeri őket – hát ne tudja meg!

Arion rufus	A. lusitanicus

Foto: Szijj F.

Néhány védekezési mód – erősen kétséges eredménnyel:

• Természetes ellenségeikre (futrinkafajok, gyíkok, békák, vakondokok) ne számítsuk! Pusztítják őket, de hagynak belőlük eleget!
• Sokat cikkeznek az indiai futókacsáról, de több okból sem a tartását, sem a bérlését nem ajánlom.
• Az állatok kézi begyűjtése. Türelemmel megáldott jó gyomrú harcosoknak ajánlom, akik semmitől sem undorodnak! Az eredmény itt is kétséges…
• A konyhakert – és azok ágyásainak – körülárkolása, és azokba olyan anyag szórása, amely elpusztítja az állatokat.
  Nos, ennek is több hátulütője van:
  1. Az első és legnagyobb: Csak akkor van értelme, ha tartósan száraz idő van!
  2. Csak a kívülről érkező „vendégek” ellen nyújt némi védelmet! Amelyek már idő előtt „beköltöztek”, azok ellen semmi esély.
  3. Nem mindegy, mi kerül az árokba! A konyhasó használata tilos! Ez a legolcsóbb, egyben legagresszívabb totális gyomirtó szer, hatását a talajszerkezet is megsínyli. A különféle csigaölő szerek pénzbe kerülnek, praktikusabbnak tartom az égetett mész, mészhidrát, tiszta fahamu, de még a kálium-klorid műtrágya kiszórását is.

Védekezési módok, amelyeket magam is jobbnak tartok:

• A falubeliektől hallom (Saját tapasztalatom ebben nincs!), hogy egymás mellé helyezett tányérokon sört és étolajat kínálnak fel nekik. A hatás állítólag fantasztikus, de ez esetben mind a sör, mind az olaj erősen fogyóeszköz. A sört pedig inkább magam fogyasztom szívesebben…
• Léteznek viszont olyan növények, amelyek jelenléte riasztja ezeket a dögöket. Évelők, tehát a vetésforgónkba nem kavarnak bele. Mintegy szegélynövényként alkalmazhatók ott ahol a csigatámadás nagy eséllyel várható: árokparthoz, telekhatárhoz közel. Ezek a növények a zsálya (Én a muskotályzsályát javaslom annak ellenére, hogy azt csak 3 évig érdemes egy helyben tartani…), az évelő majoránna, de leginkább a kakukkfű. A zsálya értékes gyógynövény, a majoránna és a kakukkfű finom fűszernövények. Megkockáztatom, zölden felhasználva sokkal ízletesebbek, mint szárított állapotban! Magam is használom ezeket a növényeket. Csakhogy belőlük egy-két tő a teljes család fűszerszükségletét vastagon kielégítené.

• Röstellem bevallani – el ne kiabáljam! –, de a kertemben még nem mutatkoztak ezek a kártevők. Valószínű, hogy az általam használt pofonegyszerű eljárások miatt. Ehhez illik ismerni ezeknek a puhatestűeknek életfeltételeit: A meleg, nyirkos, páradús helyeket kedvelik. De ha rendben is tartanánk saját portánkat, ha van a közelünkben bármilyen vízfelület, vagy egy trehány szomszéd, pokoli nehéz lesz távol tartani magunktól ezeket a dögöket.

  A védekezés alfája és omegája az ALACSONY PÁRATARTALOM, ÉS A SZÁRAZ TALAJ!
  Ezt a következő módon igyekszem elérni:

  • A növénysorokat nagyjából széliránnyal megegyezően alakítom ki.
  • Az előírtnál mindig szélesebb sor- és tőtávot alkalmazok. Nem nagyon szeretek kapálni, de néha muszáj. Helyette a sorközöket tolikapával, később minimális munkaszélességű rotációs kapával művelem. Bizony, itt kerül képbe az agrotecnikai gyomirtás!
  • Július közepétől előkerül a motoros kasza is: Nem kell holmi márkás cuccra gondolni, nekem bőven elég az interneten vásárolt nagy teljesítményű, masszív, de viszonylag olcsó Einhell fűkasza is.
  • Ha egy termény lekerül, gondolok a következő évekre is: Az ott maradt (sőt: visszavitt!) növényi maradványokat fűnyíróval felaprítom, majd azt sekélyen a talajba rotálom.
  • Óhatatlan, hogy ezt az ugart az őszi szántásig jó néhányszor fel ne verje a gyom. Ismételt fűnyírások sorozata! Ha ez virágzás körül történik, a talaj szervesanyag tartalmát is növelem valamelyest. Veszélyes gyomok pl. Tarackbúza, Apró szulák, Mezei acat esetén bizony szántás előtt 4-5 héttel magam is vegyszerezek Glialkával, vagy egyéb glifozát hatóanyagú gyomirtószerrel. Általában 100 ml szert 5 l vízben, és csak az évelő gyomokkal fertőzött részeken. Ja, és azért ősszel, mert ekkor a hatóanyag levándorol az áttelelő részekig, és ott hatékonyan pusztít. A még életben maradt növényi részeknek pedig a remélt téli fagy adná meg a kegyelemdöfést.

KIEGÉSZÍTÉS: a LEGÚJABB - és általam LEGJOBBNAK TARTOTT védekezési mód:

ITT TALÁLHATÓ!

A csigamentesítés kellékei	Itt esélye sincs a csupaszcsigának!

Foto: Szijj F.